Védőnői Szolgálat Halimba

Az egészséges és boldog családokért

A Védőnői Szolgálat ellátásához kapcsolódó rendeletek

49/2004. (V. 21.) ESzCsM rendelet a területi védőnői ellátásról

A helyi önkormányzatokról szóló 1990. évi LXV. törvény 97. §-ának b) pontjában és az egészségügyről szóló 1997. évi CLIV. törvény (a továbbiakban: Eütv.) 247. §-a (2) bekezdésének f) pontjában foglalt felhatalmazás alapján - a 8. § (2) bekezdésének a)-c) pontja vonatkozásában az oktatási miniszterrel egyetértésben - a következőket rendelem el:
1. § E rendelet hatálya a területi védőnői ellátást nyújtó egészségügyi szolgáltatóra, valamint ezen szolgáltató fenntartójára/tulajdonosára terjed ki.
2. § (1) Területi védőnői ellátást az egészségügyi főiskolai karon védőnői oklevelet szerzett vagy azzal egyenértékűnek elismert oklevéllel rendelkező védőnő (a továbbiakban: védőnő) nyújthat.
(2) Védőnőt csak védőnő helyettesíthet.
(3) A védőnő ellátási területe az Eütv. 152. §-ának (2) bekezdésében foglaltak szerint megállapított védőnői körzetre terjed ki.
(4) A védőnő a 3. § szerinti feladatát az ellátási területén lakcímmel rendelkező személyekkel kapcsolatosan köteles ellátni. A lakcímmel rendelkezés megállapításánál a polgárok személyi adatainak és lakcímének nyilvántartásáról szóló 1992. évi LXVI. törvény 5. §-ának (2)-(4) bekezdésében foglaltak az irányadók.
(5) A védőnő - a (4) bekezdésben foglaltakon túl - köteles ellátni a körzetében jogszerűen tartózkodó azon személyt is, aki az ellátás iránti igényét a védőnőnél bejelenti.
(6) A védőnői tevékenység szakmai felügyeletét az Állami Népegészségügyi és Tisztiorvosi Szolgálat illetékes vezető védőnője (a továbbiakban: szakmai felügyelet) látja el.
3. § A területi védőnő feladata:
a) a nővédelem, ezen belül
aa) a családtervezéssel kapcsolatos tanácsadás,
ab) az anyaságra való felkészülés segítése,
ac) a lakossági célzott szűrővizsgálatok szervezésében részvétel;
b) a várandós anyák gondozása a külön jogszabályban foglaltak szerint;
c) a gyermekágyas időszakban segítségnyújtás és tanácsadás az egészségi állapottal, az életmóddal, szoptatással, valamint a családtervezéssel kapcsolatban;
d) az újszülött kortól a tanulói jogviszony megkezdéséig a gyermekek gondozása, ennek során
da) a törvényes képviselővel előzetesen egyeztetett gondozási terv alapján a családlátogatás, védőnői tanácsadás keretében célzott és szükséglet szerinti gondozás végzése, továbbá a harmonikus szülő-gyermek kapcsolat kialakulásának, a gyermek nevelésének és szocializációjának segítése, valamint a gyermek fejlődéséhez igazodóan az egészséges életmódhoz szükséges ismeretek nyújtása,
db) az újszülöttek, a koraszülöttek, a kis súllyal születettek, valamint az egészségi és környezeti ok miatt veszélyeztetett csecsemők és gyermekek pszichoszomatikus fejlődésének fokozott figyelemmel kísérése és segítése,
dc) a szoptatás és az anyatejes táplálás fokozott figyelemmel kísérése, az anyatejjel való táplálás ösztönzése különösen az első 6 hónapban, az anya tanítása a szoptatás helyes technikájára, a tejelválasztás fokozásának és fenntartásának módjaira; fokozott figyelemmel minden korcsoportban az életkornak, egészségi állapotnak és fejlettségi szintnek megfelelő táplálásra és táplálási nehézségekre,
dd) a külön jogszabály szerinti, 0-4 napos életkorban elvégzendő szűrővizsgálatok meglétének ellenőrzése, a törvényes képviselő tájékoztatása az életkorhoz kötött - külön jogszabályban meghatározott - kötelező vizsgálatokról, az 1. számú melléklet szerinti vizsgálatok elvégzése a módszertani ajánlások alapján és az észlelt eltérésről a házi gyermekorvos, illetve a háziorvos (a továbbiakban együtt: háziorvos) írásban történő értesítése,
de) a gyermek fejlődését veszélyeztető tényező észlelésekor a háziorvos, illetve a gyermekjóléti szolgálat haladéktalan értesítése mellett a veszélyeztetett gyermek és családjának fokozott gondozásba vétele,
df) a család felkészítése a beteg csecsemő és gyermek otthoni ápolására,
dg) az egészségi ok miatt fokozott gondozást igénylő, a krónikus beteg, a fogyatékos személyek jogairól és esélyegyenlőségük biztosításáról szóló 1998. évi XXVI. törvény 4. §-ának a) pontja szerinti fogyatékossággal élő, valamint a magatartási zavarokkal küzdő gyermek és családja életviteléhez segítségnyújtás és tanácsadás együttműködve a háziorvossal és szükség esetén más illetékes szakemberekkel,
dh) a családok tájékoztatása az életkorhoz kötött védőoltások fontosságáról, a védőoltások szervezése, nyilvántartása, jelentése a külön jogszabályban, módszertani levélben foglaltak szerint;
e) az óvodában a védőnői feladatok végzése, az oktatási intézményben a tanulók ellátása a külön jogszabályban foglaltak szerint;
f) az oktatási intézménybe nem járó otthon gondozott tanköteles korú gyermek gondozása;
g) családgondozás keretében,
ga) a gondozott családban előforduló egészségi, mentális és környezeti veszélyeztetettség megelőzése, felismerése érdekében segítségnyújtás a helyes életvitelhez, a harmonikus, szerető családi környezet kialakításához,
gb) soron kívüli családlátogatás végzése a nevelési-oktatási intézményt ellátó védőnő írásbeli jelzése alapján,
gc) a gyermekjóléti szolgálat és a háziorvos írásos értesítése, ha a törvényes képviselő a területi védőnői ellátás (a családlátogatás) igénybevételét megtagadja, illetve hatósági eljárás kezdeményezése a gyermek bántalmazása, súlyos elhanyagolása, a gyermek önmaga által előidézett súlyos veszélyeztető magatartása vagy egyéb súlyos veszélyeztető ok fennállása esetén,
gd) figyelemfelhívás a népegészségügyi szűrővizsgálaton történő megjelenés fontosságára, továbbá tájékoztatás az önkéntesen igénybe vehető ajánlott szűrővizsgálatokról,
ge) tájékoztatás az állami, civil karitatív családtámogatási formákról és lehetőségekről,
gf) tájékoztatás a gyermek jogairól, az egészségügyi ellátáshoz való jogairól és a törvényes képviselő ez irányú feladatairól, kötelezettségeiről;
h) az egyéni és közösségi egészségfejlesztési, egészségvédelmi programok tervezésében, szervezésében és megvalósításában részvétel.
4. § (1) A védőnő a 3. §-ban foglalt tevékenységét
a) a fenntartó/tulajdonos által biztosított tanácsadó helyiségben (a továbbiakban: tanácsadó) a 2. számú melléklet,
b) a családok otthonában a 3. számú melléklet,
c) a nevelési-oktatási intézményben a külön jogszabályban foglaltak,
d) a közösségi programokra alkalmas helyszíneken az e rendeletben foglaltak
szerint végzi.
(2) Az (1) bekezdés a) pontja szerinti tanácsadó műszaki és egyéb előírásait a 4. számú melléklet, az alapfelszerelését az 5. számú melléklet tartalmazza.
5. § (1) Egy védőnői körzetben a védőnő által ellátható nők (várandós, gyermekágyas anyák), gyermekek (újszülött kortól a tanulói jogviszony megkezdéséig) és az oktatási intézménybe nem járó otthon gondozott tanköteles korú gyermekek száma összesen legfeljebb 250 fő lehet.
(2) Amennyiben az iskolai védőnői feladatok ellátása teljes munkaidejű iskolavédőnő foglalkoztatásával nem biztosított, akkor a területi védőnő - a (3)-(4) bekezdésben foglaltak szerint - az oktatási intézmény(ek)ben is ellátja a védőnői feladatot.
(3) A (2) bekezdés szerinti esetben a területi védőnő által a körzetében és az oktatási intézmény(ek)ben ellátható gondozottak száma nem haladhatja meg a 750 pontértéket. A pontérték számításánál a nők (várandós, gyermekágyas anyák), valamint a gyermekek (újszülött kortól a tanulói jogviszony megkezdéséig) és az oktatási intézménybe nem járó otthon gondozott tanköteles korúak számának háromszorosát, az oktatási intézményben ellátott tanulók számának egyszeresét, a gyógypedagógiai oktatási intézményben ellátott tanulók számának kétszeresét kell figyelembe venni. A területi védőnő által az oktatási intézmény(ek)ben ellátható gondozottak számának meghatározását a 6. számú melléklet tartalmazza.
(4) Az (1)-(3) bekezdés szerinti védőnői körzet kialakításánál figyelembe kell venni a település szerkezetét, a lakosság összetételét, egészségi állapotát, szociális helyzetét és az ellátandó gondozottak számát, továbbá a (2) bekezdés szerinti esetben az ellátandó oktatási intézmények számát és típusát is, valamint mindezekre vonatkozóan a szakmai felügyelet véleményét.
(5) A (2)-(3) bekezdésben meghatározott gondozotti létszám legfeljebb 25%-kal túlléphető akkor, ha a település szerkezete a védőnői ellátás más módon való biztosítását nem teszi lehetővé. A (4) bekezdésben foglaltak ez esetben is irányadóak.
(6) A védőnő által ellátandó rendkívüli, illetve időszakos feladatok szervezésénél, megvalósításánál - ideértve a más területi, illetve iskola védőnői feladat helyettesítéssel történő ellátását is - a szakmai felügyelet iránymutatását figyelembe kell venni.
6. § (1) A védőnő a gondozási feladatait önállóan végzi, ennek során kapcsolatot tart és együttműködik
a) az egészségügyi alapellátás és ezen belül kiemelten a háziorvosi ellátás, továbbá a szakellátás,
b) a közoktatás,
c) a gyermekjóléti, a szociális és családsegítést végző intézmények
illetékes szakembereivel.
(2) A védőnő és a háziorvos gondozással kapcsolatos szakmai véleménykülönbsége esetén - bármely fél kezdeményezésére - a háziorvosi ellátás és a védőnői ellátás illetékes szakfelügyelője közös álláspontot alakít ki.
7. § A védőnő az általa gondozott személyekről egészségügyi dokumentációt vezet. A védőnő által használt nyomtatványok jegyzékét a 7. számú melléklet, a családgondozási törzslap tartalmi követelményeit a 8. számú melléklet tartalmazza.
8. § (1) Ez a rendelet 2005. január 1-jén lép hatályba.
(2)-(3)
(4) Az e rendelet hatálybalépésekor működő körzeti védőnői szolgálatnál a tanácsadó kialakítására vonatkozó 4. számú mellékletben foglaltakat legkésőbb 2007. december 31-től kezdődően kell alkalmazni.
1. számú melléklet a 49/2004. (V. 21.) ESzCsM rendelethez
A területi védőnő által elvégzendő vizsgálatok
- Testi fejlődés (testtömeg, testhossz/testmagasság, fejkörfogat),
- a pszichés, motoros, mentális, szociális fejlődés követése és magatartásproblémák feltárása,
- érzékszervek működésének vizsgálata és a beszédfejlődés vizsgálata,
- BCG-heg ellenőrzése,
- mozgásszervek elváltozásának szűrése (lúdtalp, gerinc-elváltozások),
- pajzsmirigy tapintásos vizsgálata,
- vérnyomásmérés,
- kültakaró vizsgálata,
- szájüreg, fogazat megtekintése.
2. számú melléklet a 49/2004. (V. 21.) ESzCsM rendelethez
A területi védőnői tanácsadások rendje
Nők, várandós anyák részére tartott tanácsadás: legalább heti 1 alkalommal, minimum 2 órában.
Csecsemő-, gyermek-, ifjúsági tanácsadás: legalább heti 1 alkalommal, minimum 2 órában.
Csoportos egészségfejlesztő foglalkozások: (szülésre, szoptatásra felkészítés, baba-mama klub, csecsemő masszázs, életmód klub, szülők iskolája stb.) igény szerint az adott programnak megfelelő rendszerességgel, előre tervezetten.
3. számú melléklet a 49/2004. (V. 21.) ESzCsM rendelethez
A területi védőnő által kötelezően felajánlott családlátogatások gyakorisága

- várandós anya a várandósság ideje alatt legalább 4 alkalommal, (ebből az első látogatás a gondozásba vétel után 2 héten belül), fokozott gondozást igénylők esetén havonta egy alkalommal és szükség szerint

- gyermekágyas anya az intézetből hazajövetel után 48 órán belül - szombat, vasárnap vagy munkaszüneti nap esetében az azt követő első munkanap -, majd az első 6 hétben legalább hetente

- újszülött, csecsemő a hazaadást követő 48 órán belül - szombat, vasárnap vagy munkaszüneti nap esetében az azt követő első munkanap -, majd ezt követően az első 6 hétben legalább hetente

- csecsemő (6 hét-1 éves kor) havonta, fokozott gondozást igénylők esetében havonta és szükség szerint

- 1-3 éves korú kisded évente legalább 6 alkalommal, fokozott gondozást igénylők esetében évente legalább 6 alkalommal és szükség szerint

- 3 éves kortól a tanulói jogviszony megkezdéséig (ha nem jár közösségbe) évente legalább 4 alkalommal, beiskolázás előtt kötelezően; fokozott gondozást igénylők esetében évente legalább 4 alkalommal és szükség szerint, valamint beiskolázás előtt kötelezően

- 3 éves kortól a tanulói jogviszony megkezdéséig (ha közösségbe jár) évente legalább 2 alkalommal, beiskolázás előtt kötelezően; fokozott gondozást igénylők esetében évente 2 alkalommal és szükség szerint, valamint beiskolázás előtt kötelezően

- oktatási intézménybe nem járó tanköteles korú gyermek évente legalább 2 alkalommal, illetve szükség szerint


4. számú melléklet a 49/2004. (V. 21.) ESzCsM rendelethez
A tanácsadó kialakítása
A tanácsadónak
a) a műszaki előírások, tárgyi feltételek, szakmai feladatok, valamint a munkavédelmi és higiénés követelmények figyelembevételével kialakított, a négyszemközti védőnő-gondozott találkozásra is alkalmat adó helyiséggel,
b) várószobával, gyermekkocsi tárolóval,
c) mellékhelyiségekkel (mosdó, WC, külön személyzeti,)
kell rendelkeznie.
A tanácsadónak jól megközelíthetőnek, akadálymentesnek kell lennie. Biztosítani kell a megfelelő fűtést, világítást, valamint a hideg, meleg folyóvizet.
Amennyiben legalább két védőnő dolgozik egy tanácsadóban, részükre munkaszobát kell biztosítani.
5. számú melléklet a 49/2004. (V. 21.) ESzCsM rendelethez
A tanácsadó alapfelszerelése
I.
- Személymérleg,
- magasságmérőállvány,
- csecsemőmérleg,
- mérőszalag,
- hosszúságmérő,
- audiométer,
- látásélesség vizsgáló tábla,
- színlátást vizsgáló könyv,
- vérnyomásmérő, különböző méretű mandzsetta,
- fonendoscop,
- magzati szívhangvizsgáló készülék,
- vizeletvizsgálathoz: (reagensek, tesztek, kémcsövek, kémcsőállvány, vizeletgyűjtő pohár),
- vércukor meghatározásához eszköz,
- egyszer használatos gumikesztyűk, gumiujjak,
- egyszer használatos fecskendők, injekciós tűk különböző méretben,
- leszorító gumi,
- csipesz (kullancs, szálka)
- olló (különböző),
- egyszer használatos nyelvlapoc,
- kötszerek (különböző méretű steril és nem steril),
- lázmérő,
- OPV adáshoz kanál,
- vizespohár,
- pedálos vödör,
- textíliák (köpeny, törölköző, lepedő, műszertörlő),
- hűtőszekrény, hűtőtáska,
- veszélyes anyagok tárolására alkalmas hulladékgyűjtő,
- bútorzat (műszer- és kötszerszekrény, vizsgálóasztal, műszerasztal, mérlegasztal, pakolóasztal, zárható íróasztal, irattartó szekrény, számítógép asztal, székek, fekvőhely).
II.
- Telefon,
- számítógép és nyomtató.
6. számú melléklet a 49/2004. (V. 21.) ESzCsM rendelethez
A területi védőnő által ellátható gondozottak számának meghatározása
1. Védőnői körzetben ellátott feladatok pontértéke:
1.1. várandós anya gondozása 3 pont/fő

1.2. gyermek gondozása újszülött kortól a tanulói jogviszony megkezdéséig 3 pont/fő
1.3. oktatási intézménybe nem járó otthon gondozott tanköteles korú gyermek gondozása 3 pont/fő
1.4. oktatási intézményben a tanuló ellátása 1 pont/fő
1.5. gyógypedagógiai oktatási intézményben a tanuló ellátása 2 pont/fő
1.6. védőnői körzetenként az egészségfejlesztési és népegészségügyi feladatok végzése 250 pont/körzet.
2. Egy védőnői körzetben maximálisan 1000 pontnak megfelelő feladat látható el. Ennek összetétele az 5. § (1) bekezdését figyelembe véve képletben kifejezve a következő:
250 gondozott x 3 pont + 250 pont = 1000 pont.
Ebből az 1000 pontból az 1.6. alpont alatti - valamennyi védőnői körzetben azonos értékű - feladatért a 250 pont levonandó.
A megmaradt 750 pontból az 5. § (3) bekezdése szerinti esetben az oktatási intézményben ellátható gyermekek maximális száma a következő matematikai összefüggés alapján számítható ki:
Y = 750 - 3X
ahol
Y = az oktatási intézményben - a gyógypedagógiai oktatási intézmény kivételével - ellátható gyermekek maximális száma,
X = az 1.1., 1.2. és 1.3. alpontok szerint a körzetben gondozottak száma összesen.
7. számú melléklet a 49/2004. (V. 21.) ESzCsM rendelethez
A védőnő által használt nyomtatványok jegyzéke
- Védőnői családgondozási törzslap
- Várandós nyilvántartó C.3341-29
- Várandós anya gondozási könyv C.3341-39 r.sz.
- Várandós anya törzslapja C.3341-38.r.sz.
- Csecsemő és kisgyermek nyilvántartó könyv C.3341-28
- Gyermek-egészségügyi kiskönyv ISBN 963 04-33303

- Egészségügyi Könyv C.3341-49/új*
- Leányok testtömeg percentilisei születéstől 6 éves korig C.3341-45/b/r.sz
- Fiúk testtömeg percentilisei születéstől 6 éves korig C.3341-46/b/r.sz.
- Iskolások és óvodások egészségügyi törzslapja A. Tü. 13.r.sz.
- Iskolai munkahelyi és munkaidő beosztás C. Isk. Eü. 12.r.sz.
- Védőoltási kimutatás C.3334-5/a/új r.sz.
- Kimutatás az oktatási intézményben a tanulók védőoltásáról C.3334-19/új r.sz.
- Kimutatás ... a betegség megelőzése céljából végzett védőoltásokról C.3334-20.
- Egészségügyi nyilvántartó lap C.3304-40/a.
- Kimutatás a felmentésekről ... az évben C.isk.Eü.9/r.sz.
- Törzslap kérő C 3304-22 r. sz.
- Jelentés ... tanévben végzett iskola-egészségügyi munkáról C 3304-41 E r. sz.
- Védőnői jelentés összesítő C.3341-37/új/a r.sz.
- Látogatások előjegyzési könyve C.3341-20.r.sz.
- Családi boríték C.3341-22.r.sz.
- Tanácsadások munkalapja C.3341-27.r.sz.
- Oltási idéző
- Státus és epikrízis lap C.3341-47. r.sz.
- Védőoltási könyv 14 év feletti személyek részére C.3352-1. r.sz.
* A 2009. szeptember 1-je után született gyermekek esetében.
8. számú melléklet a 49/2004. (V. 21.) ESzCsM rendelethez
A védőnői családgondozási törzslap tartalmi követelményei
A családgondozási törzslap tartalmazza:
- a családi adatlapot,
- a nővédelemi,
- a várandós anya,
- a gyermekágyas,
- a gyermek (újszülött kortól a tanulói jogviszony megkezdéséig) gondozási lapját.
A családi adatlap tartalmi követelményei: családtagok személyi adatai, családi anamnézis.
A védőnői gondozási lapok tartalmi követelményei:
- személyi adatok,
- anamnézis,
- szűrővizsgálatok/státusvizsgálatok,
- védőoltások adatai,
- fokozott gondozásba vétel adatai,
- védőnői látogatások, tanácsadások, intézkedések dokumentációja,
- a gondozott háziorvosának/házi gyermekorvosának neve, elérhetősége.
A védőnő a családgondozási törzslap helyett eseti nyilvántartást vezet azokról a gondozottakról, akik nála eseti ellátást igényelnek.
A védőnői eseti nyilvántartás tartalmazza:
- a gondozott és az eltartója személyi adatait (név, születési hely, idő),
- a gondozott
= lakóhelyét és az ellátás idején tartózkodási helyét,
= állampolgárságát,
= a védőnői ellátás okát, időpontját, ellátás módját és a védőnő további intézkedését.


33/1992. (XII. 23.) NM rendelet
a terhesgondozásról
A magzati élet védelméről szóló 1992. évi LXXIX. törvény (a továbbiakban: tv.) 3. §-ának (3) bekezdésében foglalt felhatalmazás alapján, az érdekelt miniszterekkel egyetértésben az alábbiakat rendelem:
1. § A terhesgondozás célja az állapotos nő egészségének megőrzése, a magzat egészséges fejlődésének és egészségesen születésének elősegítése, a veszélyeztetettség és a szövődmények megelőzése, illetve megfelelő időben történő felismerése, valamint a szülésre, a szoptatásra és a csecsemőgondozásra való felkészítés.
2. § (1) A terhesgondozás olyan komplex egészségügyi szolgáltatás, amely a szülész-nőgyógyász szakorvos, a háziorvos, a védőnő és a gyermeket váró nő együttműködésén alapul.
(2) A tv. 3. §-ának (1) bekezdésében foglalt személyek a terhesgondozást térítésmentesen vehetik igénybe az Egészségbiztosítási Alap kezelőjével társadalombiztosítási finanszírozási szerződést kötött terhesgondozást nyújtó intézményekben.
3. § (1) A védőnői szolgálat a terhesgondozás keretében
a) vezeti az állapotos nők nyilvántartását, összegyűjti és megőrzi a vizsgálati eredményeket, illetve azokat rávezeti a terhesgondozási törzslapra, kiállítja és kiadja a terhesgondozási könyvet, a leleteket és saját megállapításait rögzíti a terhesgondozási könyv megfelelő rovataiban;
b) a nyilvántartásba vett személyeket otthonukban, illetőleg a lehetőségek szerint a terhesgondozóban folyamatos gondozásban részesíti, amelynek során havonta legalább egy alkalommal terhestanácsadást nyújt;
c) közreműködik a terhes nő egészségi állapotát ellenőrző alapvető vizsgálatok elvégzésében, amelynek keretében a rendelet 1. számú mellékletében foglalt vizsgálatokat önállóan végzi;
d) folyamatosan konzultál a terhesgondozásban részt vevő szülész-nőgyógyász szakorvossal és a háziorvossal;
e) figyelemmel kíséri az állapotos nő szociális, családi és munkahelyi körülményeit, egészségi és pszichés állapotát, szükség esetén - az állapotos nő beleegyezésével - kezdeményezi ezek megváltoztatását a munkaadónál vagy az érdekképviseleti szerveknél;
f) tájékoztatja az állapotos nőt a rá vonatkozó jogosultságokról;
g) megszervezi a szülésre felkészítést, lehetőleg a férj (élettárs) bevonásával, kiemelt figyelmet fordít a szoptatás szorgalmazására, felvilágosító foglalkozásokat szervez, szorgalmazza az együttszülés lehetőségének megteremtését, a szülészeti intézmény felkeresését még a szülést megelőzően.
(2) A védőnő a gondozás során tudomására jutott mindazon körülményekről tájékoztatja az állapotos nő kezelőorvosát, amelyek befolyásolhatják a magzat egészséges fejlődését. Kezdeményezheti az állapotos nő kórházba utalását sürgős esetekben, valamint szociális segélyezését, illetőleg anyaotthonba történő elhelyezését, a születendő gyermek állami gondozásba vételét.
4. § A háziorvos a terhesgondozó szakorvossal és védőnővel együttműködve vesz részt a terhesgondozásban. Ennek során kiemelt figyelmet fordít az állapotos nő nála regisztrált korábbi, nem a terhességgel kapcsolatos kivizsgálásának és gyógykezelésének adataira, azok terhességre gyakorolt hatásaira. A terhesgondozás keretében
a) hetente két óra terhestanácsadást tart;
b) önállóan végzi a terhesgondozással kapcsolatos továbbképzés keretében elsajátított vizsgálatokat;
c) szükség esetén elrendeli a rendelet 2. számú mellékletében foglalt szűrővizsgálatokat;
d) az általa végzett vizsgálatok leleteit rögzíti a terhesgondozási könyvben, szükség szerint ahhoz csatolt külön lapon és a beteg törzskartonján;
e) elbírálhatja az állapotos nő keresőképességét;
f) kiemelt figyelmet fordít a szoptatás szorgalmazására.
5. § (1) A terhesgondozást végző szülész-nőgyógyász szakorvos szabadon választható a gondozásbavételkor és a gondozás során.
(2) A szülész-nőgyógyász szakorvosok által végzett terhesgondozás a megfelelően felszerelt szülészeti-nőgyógyászati rendelőhelyiségben, továbbá a mozgó szakorvosi szolgálat keretein belül történik.
(3) A terhes nő és a magzat védelme érdekében a terhesgondozás során az orvosnak el kell rendelni a rendelet 2. számú mellékletében foglalt szűrővizsgálatokat.
(4) A terhesség felismerése és a terhes nő gondozásba vétele, valamint egészségi állapotának ellenőrzése érdekében szakorvosi javaslatra igénybe vehető vizsgálatokat a rendelet 3. számú melléklete tartalmazza.
(5) A terhesgondozás során az állapotos nőt az első és a második trimeszterben legalább egyszer-egyszer, a harmadikban pedig legalább kétszer ajánlott megvizsgálni.
(6) A terhesgondozást végző szakorvos az általa végzett vizsgálatok leleteit a terhes nő gondozási könyvében, valamint szükség szerint az ahhoz csatolt külön lapon és saját kartonján, illetve a forgalmi naplóban dokumentálja.
(7) A védőnővel együttműködve részt vesz a szülésre való felkészítésben és a szoptatás szorgalmazásában.
6. § (1) A 4. és az 5. §-ban foglalt vizsgálatok során készült leletek másolatait - az érintett személy hozzájárulásával - meg kell küldeni a gondozott lakóhelye (tartózkodási helye) szerint illetékes védőnői szolgálatnak.
(2) A terhesgondozás során a terhesgondozást végző személyeknek vezetni kell a rendelet 4. számú melléklete szerinti terhesgondozási könyvet.
(3) A terhesgondozás során készült valamennyi laboratóriumi és orvosi leletet csatolni kell a terhesgondozási könyvhöz.
(4) A fekvőbeteg-gyógyintézet a terhes nő ápolásáról olyan zárójelentést ad ki, amely tartalmazza a felvételi és az elbocsátási vizsgálati leleteket, illetve azokat a leleteket, amelyeket a fekvőbeteg-gyógyintézet lényegesnek tart a terhesgondozóval közölni.
7. § (1) A terhesgondozás keretében kiemelt figyelmet kell fordítani a veszélyeztetett, illetve szövődményes esetekre.
(2) Veszélyeztetett terhesként kell gondozásba venni a rendelet 5. számú mellékletében foglalt feltételek valamelyikének fennállása esetén az állapotos nőt.
8. § (1) A szakorvos által megítélt veszélyeztetettség vagy szövődmény jellegétől függően kell a terhesgondozás keretében soron kívüli vizsgálatokat végezni, illetve terápiát alkalmazni, illetve az állapotos nőt szükség esetén fekvőbeteg-intézmény terhes-szakambulanciájára vagy terhespatológiai osztályára beutalni, sürgős esetben beutalás nélkül fogadni, illetőleg felvenni.
(2) Egyes nagyjelentőségű, az anya és a magzat egészségét veszélyeztető, különleges diagnosztikai és terápiás igényű, illetve különleges szaktudást igénylő szövődmények esetén a terhes nő gondozása, ellátása kiemelt, megfelelő személyi, diagnosztikai és terápiás ellátottságú, intenzív felnőtt és neonatológiai kezelést is biztosítani képes központokban történik.
(3) A (2) bekezdésben foglaltakat kell alkalmazni ikerterhesség és minden olyan anyai megbetegedés során, amely koraszülést vagy magzati veszélyeztetettséget okozhat. Ezekben az esetekben az állapotos nőt olyan szülészeti intézménybe kell irányítani, illetőleg szállítani, ahol jól felszerelt perinatális intenzív centrum, neonatológia, illetve koraszülöttrészleg működik.
9. § Ez a rendelet 1993. január 1-jén lép hatályba. A rendelet hatálybalépését megelőzően nyilvántartásba vett terhes nők tekintetében a rendelet mellékletében foglaltakat alkalmazni kell.
1. számú melléklet a 33/1992. (XII. 23.) NM rendelethez
A terhesgondozás keretében a védőnők által önállóan végezhető vizsgálatok:
- testsúly, testmagasság mérése;
- haskörfogat mérése;
- symphysis-fundus távolság mérése;
- vérnyomás mérése;
- pulzus számlálás;
- magzati szívműködés vizsgálata (frekvencia-számlálás);
- a terhesség külső tapintásos vizsgálata;
- az emlők szemrevételezése és tapintásos vizsgálata;
- a terhes nő vizeletének vegyi és tesztcsíkos vizsgálata.
2. számú melléklet a 33/1992. (XII. 23.) NM rendelethez
A terhesgondozás keretében a gondozást végző orvos által elrendelendő szűrővizsgálatok:
1. Első jelentkezés alkalmával
- a méhen belüli terhesség igazolása az anamnesztikus adatok figyelembevételével bimanuális vizsgálattal, laboratóriumi terhességi próbával vagy szonográfiás vizsgálattal;
- belgyógyászati vizsgálat;
- fogászati vizsgálat;
- betöltött 35 éves életkor felett genetikai tanácsadás.
2. További jelentkezések alkalmával
- hüvelyi feltárás, inspectio;
- hüvelyi váladék mikroszkópos vizsgálata, trimeszterenként egy-egy alkalommal;
- kolposzkópos vizsgálat;
- kolposzkópos vizsgálat és kenetvétel rákszűrés céljából, amennyiben a népegészségügyi célú, célzott szűrővizsgálat szabályai szerint esedékes lenne;
- az emlők tapintásos fizikális vizsgálata az anatómiai helyzet tisztázására, rendellenesség felderítésére és lehetőség szerint korrigálására a szoptatás érdekében;
- a testsúly és a testmagasság mérése, szükség esetén a medence méreteinek pontos meghatározása fizikális és műszeres vizsgálatokkal;
- pulzusszámlálás és vérnyomásmérés;
- laboratóriumi vizsgálatok anyai vérmintából
= A, B, 0 és Rh vércsoport meghatározás, ellenanyag szűrés,
= lues serologia,
= haemostatus meghatározása trimeszterenként egyszer,
= a 16. terhességi héten serum alfa-fötoprotein meghatározása,
= postprandialis vércukorszintmérés a második trimeszterben;
- laboratóriumi vizsgálatok anyai vizeletmintából
= „középsugár”-minta vegyi vagy diagnosztikus csík vizsgálata fehérje-, cukor-aceton és gennyvizelés felfedezésére minden jelentkezés alkalmával,
= centrifugált üledék mikroszkópos vizsgálata trimeszterenként;
- a magzat fejlődésének és életjelenségeinek fizikális és/vagy műszeres ellenőrzése
= a 8-10. terhességi hétig ultrahangvizsgálat a méhen belüli terhesség igazolására,
= a 16-18. hét között ultrahangvizsgálat végzése a velőcső záródási rendellenességek morfológiai szűrésére,
= a 28. terhességi héttől vagy az azt követő első jelentkezéstől a haskörfogat és a symphysis-fundus távolság mérése, auscultatioval és/vagy dopplerrel magzati szívműködés vizsgálat minden jelentkezés alkalmával,
= a terhes nő figyelmének felhívása a 34. héttől a magzatmozgás számolás végzésére,
= a 38-39. héten egy-egy alkalommal, a 40. héten két alkalommal és utána másnaponként cardiotocographiás vizsgálat,
= a 40. hét után kétnaponta amnioscopia végzése.
3. számú melléklet a 33/1992. (XII. 23.) NM rendelethez
A terhesgondozás keretében szakorvosi javaslatra igénybe vehető, ajánlott szűrővizsgálatok:
- az első megjelenés alkalmával az anya betegségének megfelelő szakorvosi konzílium kezdeményezése;
- terhelő szülészeti-genetikai anamnézis esetén genetikai konzílium;
- bimanuális vizsgálatok a cervix-score meghatározására;
- toxoplasma, rubeola, CMV, hepatitis B, C aktuális fertőződés vagy annak gyanúja esetén a szűrővizsgálatot végző laboratóriummal történt szakmai konzultáció alapján,
- genitourinalis és székletfertőzöttség szűrése;
- orális glucose terheléses teszt (OGTT), 3 órás;
- vas-anyagcsere vizsgálatok;
- serum és vizelet hormonszint, illetve ürítési vizsgálatok a foetoplacentaris egység állapot-diagnosztikájára;
- kiegészítő ultrahangvizsgálatok
= a 28. héttől ismételt vizsgálatok a magzat méhen belüli növekedési és fejlődési elmaradásának szűrésére,
= nefroszonográfia a 20. terhességi héttől a veseüregrendszer tünetmentes tágulatának szűrésére;
- a lepényi elégtelenség és a magzati oxigénhiány szűrése a 34. héttől cardiotocographiával, magzati keringési vizsgálattal (doppler-flowmetria).
4. számú melléklet a 33/1992. (XII. 23.) NM rendelethez
A terhesgondozási könyv tartalmi követelményei
1. Személyi adatok.
2. A terhesgondozást végző szakorvos adatai.
3. A terhesgondozást végző háziorvos adatai.
4. A terhesgondozást végző védőnő adatai.
5. A terhesgondozásba vétel alapjául szolgáló első szakorvosi lelet.
6. A szülés várható időpontjának meghatározása.
7. A szülők vércsoportja és az antitest vizsgálatok eredményei.
8. Előző terhességek száma, lefolyása, esetleges szövődmények.
9. Az anamnézis felvétele.
10. Vizsgálati leletek.
11. A terhesség jellemzői.
12. Szakorvosi minősítés a gondozás szempontjából.
13. Terhesgondozási naptár.
14. Ultrahangdiagnosztikai vizsgálatok leletei.
15. Cardiotocographia és amnioscopia leletei.
16. Epicrisis.
17. Igazolások, csatolt leletek.
5. számú melléklet a 33/1992. (XII. 23.) NM rendelethez
A veszélyeztetett terhesként történő gondozásba vételt szükségessé tevő indokok
Veszélyeztetett az a terhes nő, aki jelenleg nem beteg, munkakörét el tudja látni, de az alábbi okok miatt fokozott gondozásra szorul, így:
1. az a terhes, akinek terhessége megszakítását az egészségügyi intézmény véglegesen megtagadta, illetve, aki nem jelent meg a szakmai felülvizsgálaton,
2. terhelő szülészeti előzmények esetén,
3. terhelő betegségi előzmények esetén (gyógyult tbc, gyógyult lues stb.),
4. terhelő műtéti előzmény esetén (előzetes császármetszés, a méhen vagy adnexumon végzett műtétek stb.),
5. a jelen terhességben fellépő egyéb tényezők miatt (35 évesnél idősebb primigravida, fekvési rendellenesség stb.).
Szövődményesnek kell tekinteni a terhességet, ha a terhes nő jelen terhessége alatt beteg, akár független a betegség a terhességtől, akár összefügg azzal, vagy ha a kórelőzményben idült betegség szerepel, így:
6. szövődményesnek kell tekinteni azt a veszélyeztetett terhességet is, amikor a panaszok vagy a kóros tünetek súlyosbodnak,
7. fenyegető vetélés esetén a 28. hétig (vérzés, méhösszehúzódás),
8. fenyegető koraszülés tüneteinél és a jelenlegi terhesség alatt végzett méhszájzáró műtét után,
9. habituális vetélés esetén (két spontán vetélés után),
10. habituális koraszülés esetén,
11. későterhességi vérzés esetén,
12. hypertonia, terhességi toxicosisok esetén,
13. a terhes nő szívbetegsége esetén,
14. a terhes nő cukorbetegsége esetén,
15. a terhes nő nephrológiai megbetegedése esetén (pyelonephritis, vesemedence- és ureterkő stb.),
16. a terhes nő vérképzőrendszeri betegsége esetén,
17. a terhes nő érrendszeri betegségei esetén (akut thrombophlebitis, nagyfokú varicositas crusis et vulvae stb.),
18. a terhes nő tbc-s fertőzöttsége esetén,
19. a terhes nő jó- vagy rosszindulatú daganatos betegsége esetén,
20. a terhes nő bármilyen egyéb megbetegedése esetén.
21. Szövődményesnek kell tekinteni annak a nőnek a terhességét is, akinek a nehéz fizikai munka, illetve a terhességre ártalmas munkahely (ha a munkaadó megfelelő munkakörülményeket nem tud biztosítani; ha a munkahely megközelítése megnehezített, hosszú utazásokkal, átszállásokkal lehetséges csak) és a szociális körülményei a terhesség zavartalan kiviselését és a szövődménymentes szülést veszélyeztetik.


26/1997. (IX. 3.) NM rendelet
az iskola-egészségügyi ellátásról

A helyi önkormányzatokról szóló 1990. évi LXV. törvény 97. §-ának b) pontjában, valamint az egészségügyről szóló 1972. évi II. törvény végrehajtásáról szóló 16/1972. (IV. 29.) MT rendelet 37. §-a (1) bekezdésének b) pontjában kapott felhatalmazás alapján, a közoktatásról szóló 1993. évi LXXIX. törvény 41. §-ának (5) bekezdése végrehajtására - a művelődési és közoktatási miniszterrel egyetértésben - a következőket rendelem el:
1. § (1) A 3-18 éves korosztály, valamint a 18 év feletti, középfokú nappali rendszerű iskolai oktatásban résztvevők megelőző jellegű, az egészségügyi alapellátás keretében szervezett iskola-egészségügyi ellátásban (a továbbiakban: iskola-egészségügyi ellátás) való rendszeres részvételéről [a kötelező egészségbiztosítás ellátásairól szóló 1997. évi LXXXIII. törvény 10. § (1) bekezdés b)-c) pont] az óvodák és iskolák (a továbbiakban együtt: nevelési-oktatási intézmények) e rendeletben foglaltak szerint gondoskodnak.
(2) Az iskola-egészségügyi ellátás iskolaorvos és védőnő együttes szolgáltatásából áll, amelyet fogorvos és fogászati asszisztens közreműködésével látnak el.
2. § (1) Az iskola-egészségügyi ellátást valamennyi nevelési-oktatási intézményre kiterjesztve kell intézményenként vagy több intézmény ellátásának közös biztosításával megszervezni. Az iskola-egészségügyi ellátást az iskolaorvos teljes vagy részmunkaidőben, a védőnő teljes munkaidőben, vagy a külön jogszabályban foglalt esetben részmunkaidőben, illetve a területi védőnő körzetéhez tartozó feladatként végezheti. Az iskola-egészségügyi ellátást végző iskolaorvos és védőnő tevékenységét a gyermek, a tanuló háziorvosával (házi gyermekorvosával), illetőleg területi védőnőjével egyeztetve és vele együttműködve végzi.
(2) Az oktatási intézményben amennyiben a tanulók létszáma a 800 főt eléri, akkor teljes munkaidőben iskola-védőnői feladatot végző iskolavédőnőt kell biztosítani. Az iskolavédőnő az oktatási intézmény(ek)ben összesen 1000 főt láthat el, ha a 800 főt meghaladó tanulói létszám iskola-védőnői ellátása más módon nem biztosítható.
(3) A gyógypedagógiai oktatási intézmény(ek)ben - amennyiben a tanulók létszáma a 400 főt eléri - szükséges egy teljes munkaidejű iskolavédőnő biztosítása.
(4) A nevelési-oktatási intézményben az iskolaorvosi feladatot részfoglalkozás keretében végző háziorvos (házi gyermekorvos) által ellátott gyermekek, tanulók létszáma legfeljebb 800 fő lehet.
(5) Több teljes munkaidejű védőnő alkalmazása esetén az orvos által ellátott tanulólétszám legfeljebb 2400 fő lehet. A gyógypedagógiai nevelési-oktatási intézményben 800 tanulónként szükséges egy teljes munkaidejű iskolaorvos foglalkoztatása.
(6) A részmunkaidőben foglalkoztatott vagy több intézményben iskola-egészségügyi ellátást végző iskolaorvosnak és védőnőnek az egyes nevelési-oktatási intézmény(ek)ben eltöltendő idejét a munkavégzésre irányuló jogviszony létrehozásakor rögzíteni kell az ellátandó feladatoknak megfelelően, és az intézményben nyilvánosságra kell hozni.
(7) Az iskola-egészségügyi feladatok ellátására létrehozott iskolaorvosi rendelő minimális alapfelszerelésének tételes felsorolását az 1. számú melléklet tartalmazza.
3. § (1) Iskolaorvosi feladatokat - lehetőség szerint iskolaegészségtan és ifjúságvédelem szakvizsgával is rendelkező - háziorvosi, belgyógyász vagy csecsemő-gyermekgyógyász orvos láthat el. Szakmunkásképző iskolában, szakiskolában és szakközépiskolában tanuló 14 éven felüliek esetében üzemorvosi szakorvosi képesítéssel rendelkező orvos is elláthatja az iskolaorvosi feladatokat. Az iskolaorvos által ellátandó feladatokat a 2. számú melléklet tartalmazza.
(2) Iskola-egészségügyi ellátás keretében védőnői feladatot főiskolai végzettséggel rendelkező védőnő láthat el. A nevelési-oktatási intézményben ellátandó védőnői feladatokat a 3. számú melléklet tartalmazza.
(3) A területi védőnő az iskola-egészségügyi ellátással összefüggő - a területi védőnői ellátásról szóló külön jogszabályban meghatározott - feladatait a nevelési-oktatási intézményt ellátó iskolaorvossal együttműködve végzi.
4. § (1) Az iskola-egészségügyi, háziorvosi, házi gyermekorvosi, egyéb szakorvosi, körzeti védőnői, gyermekjóléti szolgálatok, pedagógiai szakszolgálatok, logopédus, gyógytornász és pszichológus, valamint az Állami Népegészségügyi és Tisztiorvosi Szolgálat illetékes intézetei a gyermekek és tanulók egészségvédelme érdekében együttműködnek, és az e feladat ellátásához szükséges adatokról egymást tájékoztatják.
(2) Az iskola-egészségügyi dokumentáció részét képezi a háziorvos (házi gyermekorvos) által a gyermekről ötéves életkorában kiállított külön jogszabály szerinti adatlap a fejlődési szint megítéléséhez az iskolai felkészítés elősegítésére.
(3) Az iskolaorvos a nevelési-oktatási intézményben elsősegélyben részesített akut beteget további kezelésre a beteg háziorvosához (házi gyermekorvosához) vagy a bentlakásos intézet ellátását végző orvoshoz irányítja, szükség esetén intézkedik a beteg fekvőbeteg-intézetbe történő szállítása iránt.
5. § (1) Az iskolaorvos és a védőnő egészségügyi kérdésekben, felkérésre, szakértőként közreműködik a nevelőtestület, illetve az iskolaszék, óvodaszék, kollégiumi-szék munkájában.
(2) A gyermekek, tanulók egészségügyi ellátását az orvos és a védőnő a nevelési-oktatási intézmény vezetőjével egyeztetett rend szerint végzi.
(3) A tanulók egészségügyi ellátásán kívüli egyéb iskola-egészségügyi feladatokat (környezet-egészségügy, élelmezés-egészségügy, balesetvédelem, egészségnevelés, pályaválasztási tanácsadás) az iskolaorvos és a védőnő az oktatási intézmény vezetőjével, illetőleg a szakmai szervezetekkel együttműködve végzi.
6. § (1) Az iskolafogászati alapellátás (a továbbiakban: iskolafogászat) preventív és terápiás gondozást jelent a szükségleteknek megfelelően.
(2) Az iskolafogászati gyógyító és megelőző ellátás valamennyi nevelési-oktatási intézmény tanulóira kiterjedő megszervezése, működési feltételeinek biztosítása a fogászati alapellátást működtető feladata. Az iskolafogászati ellátást úgy kell megszervezni, hogy valamennyi intézmény számára fogászati rendelőt kell kijelölni, és az ellátással a (4) bekezdésben foglaltak szerinti fogorvost kell megbízni.
(3) 1200 főt meghaladó tanulólétszám esetén az iskolafogorvosi ellátás biztosítására teljes munkaidejű fogorvos foglalkoztatása szükséges. Egy teljes munkaidőben alkalmazott fogorvos által ellátott körzet gyermeklétszáma nem haladhatja meg az 1800 főt. Fogyatékos gyermeket a létszám meghatározásánál kétszeresen kell figyelembe venni.
(4) Iskolafogorvosként gyermek-fogszakorvost vagy gyermekfogászatban jártas fogorvost kell alkalmazni. Kezdő vagy gyermekfogászatban járatlan fogorvos iskolafogorvosként csak szakirányú továbbképzést követően foglalkoztatható.
(5) A gyermekek, tanulók csoportos szűrővizsgálata és kezelése a területileg illetékes fogászati rendelőben évente kétszer, szorgalmi (tanítási) időben történik. Fogászati szűrővizsgálatra és kezelésre egy tanuló (tanulócsoport) tanévenként 10 tanítási óráról vonható el. A szűrővizsgálaton való részvételt, valamint annak ideje alatt a tanulók felügyeletét a nevelési-oktatási intézmény biztosítja.
(6) A nevelési-oktatási intézményben lehetővé kell tenni a fogbetegségek és a fogbalesetek megelőzését célzó intézkedések gyakorlati végrehajtását és a csoportos prevenciót. Megelőző foglalkozások céljára tanévenként és tanulócsoportonként két tanítási óra vehető igénybe.
7. § (1) A nevelési-oktatási intézményt ellátó fogorvos és fogászati asszisztens iskolafogászati feladatait részben a fogorvosi rendelőben, részben a nevelési-oktatási intézményben végzi.
(2) Az iskolafogászati tevékenységet ellátó fogorvos feladatait e rendelet 4. számú melléklete, a fogászati asszisztens feladatait az 5. számú melléklet tartalmazza.
(3) A fogászati asszisztens a rendelőben és a nevelési-oktatási intézményben az ellátással összefüggő feladatait a fogorvos felügyeletével, vele együttműködve végzi.
(4) Az iskola-egészségügyi dokumentáció része a gyermekfogászati gondozási füzet, amelynek használata a gyermek nevelési-oktatási intézménybe lépésétől kezdve kötelező.
8. § (1) Ez a rendelet a kihirdetését követő 8. napon lép hatályba, egyidejűleg az oktatási intézmények egészségügyi ellátásáról szóló 21/1975. (Eü. K. 12.) EüM utasítás, valamint az ennek módosításáról rendelkező 30/1979. (Eü. K. 19.) EüM utasítás a hatályát veszti.
(2)
1. számú melléklet a 26/1997. (IX. 3.) NM rendelethez
Az iskolaorvosi rendelő minimális alapfelszerelése
I. Műszer, eszköz
vérnyomásmérő (mandzsetta sorozattal, extra méret is) 1
phonendoscop 2
reflexkalapács 1
személymérleg 1
magasságmérő 1
olló (kötszervágó) 1
olló (egyenes) 1
csipesz (anatómiai) 1
kullancskiszedő csipesz 1
lázmérő 3
nyelvlapoc SZ
egyszerhasználatos fecskendő SZ
egyszerhasználatos injekciós tű SZ
elsősegélynyújtó láda (kötszerek, sebfertőtlenítő, háromszögletű kendő, rugalmas pólya) 1
látásélesség vizsgáló tábla 1
színlátást vizsgáló könyv 1
pupillavizsgáló lámpa 1
vesetál 2
egyszerhasználatos pohár SZ
hűtőtáska 1
szűrő audiometer A
számítógép, nyomtató A
telefon (külső hívás lehetőségével) 1
hideg-melegvizes kézmosási lehetőség fertőtlenítési, kéztörlési lehetőséggel 1
II. Bútor
vizsgálóasztal 1
műszerszekrény/zárható szekrény (gyógyszer, műszer, iratok tárolására) 1
műszerasztal 1
íróasztal/számítógépes íróasztal - 2 fő részére hozzáférhető 1
támlásszék (forgatható) 2
támlásszék 2
hulladékgyűjtő (lábpedálos) 1
veszélyes hulladék gyűjtő edény SZ
hűtőszekrény min.-max. hőmérővel 1
vizsgáló lámpa A
III. Textilnemű
gumikesztyű SZ
törülköző SZ
műszertörlő SZ
lepedő SZ
köpeny 3/fő
takaró 1
Iskolaorvosi rendelő javasolt gyógyszerei:
Injekciók
Adrenalin hatóanyagú
Antihisztamin hatóanyagú
Calcimusc
Glukokortikoid hatóanyagú
Minor analgeticum
Izotóniás konyhasóoldat
Aerosol:
béta-2 mimetikum hatóanyagú
Tabletták:
Láz- és fájdalomcsillapítók
Görcsoldók
Antihisztamin hatóanyagú
Jelmagyarázat: SZ = szükséges
A = ajánlott
2. számú melléklet a 26/1997. (IX. 3.) NM rendelethez
A nevelési-oktatási intézmény orvosa által ellátandó iskola-egészségügyi feladatok
1. A gyermekek, tanulók egészségi állapotának vizsgálata, követése
a) Az óvodás korú gyermekek vizsgálata szükség szerint, az iskolai tanulók vizsgálata kétévenként. Ennek keretében:
- teljes fizikális vizsgálat,
- kórelőzmény és családi anamnézis ismételt felvétele, az anamnézis alapján veszélyeztetett gyerekek kiszűrése, szakorvosi ellátásra irányítása.
Az orvos a törvényes képviselő részére az orvosi vizsgálat eredményéről leletet ad.
Kötelező az adatszolgáltatás a külön jogszabály szerint a 2., 4., 6., 8., 10. és 12. évfolyamokról, valamint a 16 éves kori záró állapotvizsgálatról.
b) A krónikus beteg, valamint a testi, szellemi, érzékszervi fogyatékos tanulók háziorvossal egyeztetett fokozott ellenőrzése, kiemelt gondozása szakrendelések, gondozóintézetek igénybevételével. Ezen gyermekek egészségesek között történő integrált oktatása esetén orvosi vélemény adása.
c) A testi, érzékszervi, értelmi és beszédfogyatékosságot megállapító szakértői bizottság elé utalás esetén a bizottság részére a tanuló egészségi állapotára vonatkozó adatok közlése.
d) Üdülés, táborozás előtti orvosi vizsgálatok elvégzése.
e) Az átfogó gyermekfogászati program szervezésében való közreműködés és végrehajtásának ellenőrzése.
f) A külön jogszabály szerinti 16 éves kori záró állapotvizsgálat elvégzése az iskolai védőnővel együttműködve.
2. Alkalmassági vizsgálatok elvégzése
a) Szakmai alkalmassági vizsgálatok elvégzése, pályaválasztási tanácsadás orvosi feladatainak elvégzése.
b) A testnevelési csoportbeosztás elkészítése, gyógytestneveléssel, testneveléssel, sporttal kapcsolatos iskola-egészségügyi feladatok ellátása.
3. Közegészségügyi és járványügyi feladatok
a) Az iskolai életkorhoz kötött és kampányoltások elvégzése és dokumentálása.
b) A járványügyi előírások betartásának ellenőrzése, fertőző megbetegedések esetén járványügyi intézkedések elrendelése, a megtett intézkedésekről az ÁNTSZ illetékes intézetének értesítése.
c) A nevelési-oktatási intézményben folyó étkeztetés ellenőrzése.
d) Közegészségügyi-járványügyi hiányosságok észlelésekor javaslattétel a hibák megszüntetésére, valamint az ÁNTSZ illetékes intézetének értesítése.
4. Elsősegélynyújtás
Az iskolában bekövetkező balesetek, sérülések, akut megbetegedések elsődleges ellátása, majd a tanuló háziorvoshoz, házi gyermekorvoshoz, illetve egyéb intézménybe irányítása.
5. Részvétel a nevelési-oktatási intézmény egészségnevelő tevékenységében
a) Részvétel az iskolai egészséges életmódra nevelésben, a Nemzeti Alaptanterv végrehajtásában.
b) Egészségügyi információk közlése a szülőkkel és a pedagógusokkal.
c) Önvizsgálati alapismeretek tanítása.
6. Környezet-egészségügyi feladatok
a) Az intézményi környezet - tantermek, gyakorlati helyiségek, tornaterem, egyéb kiszolgáló helyiségek - ellenőrzése, a hiányosságok észlelése, intézkedések megtétele.
b) A tanulók gyakorlati oktatásával kapcsolatos munkahelyi körülmények figyelemmel kísérése.
7. Az ellátott gyermekekről nyilvántartás vezetése, a külön jogszabályok szerinti jelentések elkészítése, valamint az elvégzett vizsgálatok, oltások dokumentálása külön jogszabály szerint az Egészségügyi Könyvben.
3. számú melléklet a 26/1997. (IX. 3.) NM rendelethez
A nevelési-oktatási intézmény védőnője által önállóan ellátandó feladatok
1. Az éves munkatervhez a védőnői feladatok összeállítása, egyeztetése a nevelési-oktatási intézmény egészségnevelési programjában meghatározott feladatok figyelembevételével.
2. A tanulók védőnői vizsgálata 6 éven felüliek esetében kétévenként (kivéve a színlátás vizsgálata):
a) a testmagasság, testtömeg, a testi fejlettség és tápláltsági állapot hazai standardok szerinti értékelése, a nemi fejlődés értékelése,
b) a pszichés, motoros, mentális, szociális fejlődés és magatartásproblémák feltárása,
c) érzékszervek működésének vizsgálata (látás, kancsalság, hallás) és a színlátás vizsgálata 11 éves életkorban,
d) mozgásszervek vizsgálata: különös tekintettel a lábstatikai problémákra és a gerinc-rendellenességekre (tartáshiba, scoliosis),
e) vérnyomásmérés,
f) pajzsmirigy tapintásos vizsgálata 11 éves életkortól.
3. A gyermekek, tanulók személyi higiénéjének ellenőrzése, testi, szellemi fejlődésük ellenőrzése, regisztrálása.
4. Elsősegélynyújtás.
5. Az orvosi vizsgálatok előkészítése.
6. A védőoltásokkal kapcsolatos szervezési, előkészítési feladatok elvégzése.
7. A krónikus betegek, magatartási zavarokkal küzdők életvitelének segítése.
8. Részvétel az egészségtan oktatásában elsősorban az alábbi témákban:
a) az egészséggel kapcsolatos alapismeretek (személyi higiéne, egészséges életmód, betegápolás, elsősegélynyújtás),
b) családtervezés, fogamzásgátlás,
c) szülői szerep, csecsemőgondozás,
d) önvizsgálattal kapcsolatos ismeretek,
e) szenvedélybetegségek megelőzése.
9. Testnevelés, gyógytestnevelés, technikai órák, iskolai helyiségek és környezet, az étkeztetés higiénés ellenőrzésében való részvétel.
10. Kapcsolattartás a szülőkkel (szülői értekezlet, családlátogatás).
11. Pályaválasztás segítése.
12. Az elvégzett feladatok dokumentációjának vezetése (egészségügyi törzslapok, Egészségügyi Könyv, ambuláns napló, védőoltások, szakorvosi beutalások, veszélyeztetettek nyilvántartása stb.).
4. számú melléklet a 26/1997. (IX. 3.) NM rendelethez
Az iskolafogászati tevékenységet ellátó fogorvos feladatai
1. A körzetéhez tartozó gyermekeket - egyénileg és csoportosan - fogászati gondozásban részesíti, a preventív és terápiás ellátást a szükségleteknek megfelelően végzi.
2. Tervezi és szervezi a csoportos és egyéni kezelések rendjét.
3. Évente két alkalommal a rendelőben elvégzi a tanulók csoportos fogászati vizsgálatát és kezelését. A további kezelésre szorulókat visszarendeli. Szakellátásra (pl. fogszabályozó kezelésre) irányítja a rászorulókat.
4. Elvégzi az óvodások szűrővizsgálatát az óvodában, évente legalább egyszer. A rászorulókat - egyénileg vagy csoportosan - kezelésre berendeli.
5. Évente legalább egy alkalommal meglátogatja a körzetéhez tartozó nevelési-oktatási intézményeket, az intézmények vezetőivel rendszeres kapcsolatot tart.
6. Az iskolafogászati osztálynévsorokat és az aktuális tájékoztató nyomtatványokat a tanév elején eljuttatja az oktatási intézménybe.
7. Kiemelt gondozásban részesíti a fogyatékos és más módon veszélyeztetett gyermekeket. Ellátásukat a háziorvossal, iskolaorvossal egyeztetett módon végzi.
8. Egészségügyi felvilágosító és nevelő tevékenységet folytat, részt vesz a nevelési-oktatási intézményben folyó egészséges életmódra nevelésben, az egészségtan oktatásban.
9. Szervezi és irányítja a komplex fogászati megelőző programot.
5. számú melléklet a 26/1997. (IX. 3.) NM rendelethez
Az iskolafogászati tevékenységet végző fogászati asszisztens feladatai
1. Segíti az orvost szervező, egészségnevelő, gyógyító, megelőző munkájában, elvégzi az előírt adminisztrációt.
2. Önálló feladatként, az orvos irányításával és felügyeletével az alábbi tevékenységeket végzi:
a) kapcsolatot tart a tanulókkal, a szülőkkel, a nevelési-oktatási intézmények vezetőivel, pedagógusaival, az iskola-egészségügyi szolgálat munkatársaival,
b) részt vesz a csoportos szűrések, kezelések, megelőző foglalkozások szervezésében,
c) egyéni és csoportos egészségnevelő tevékenységet folytat (szájápolás tanítása, lepedékfestés, felvilágosító kiadványok terjesztése stb.),
d) ellenőrzi a szájhigiénét,
e) megelőző tevékenységet végez (pl. fogmosás, fluoridos zselébedörzsölés, szájöblítés, megelőző akciók és vetélkedők szervezése) a rendelőben, a nevelési-oktatási intézményben, nyári táborban.
3. Elvégez minden - a megelőzéssel, terápiával, rendeléssel kapcsolatos - feladatot, amellyel felettesei megbízzák.


51/1997. (XII. 18.) NM rendelet
a kötelező egészségbiztosítás keretében igénybe vehető betegségek megelőzését és korai felismerését szolgáló egészségügyi szolgáltatásokról és a szűrővizsgálatok igazolásáról

A kötelező egészségbiztosítás ellátásairól szóló 1997. évi LXXXIII. törvény (a továbbiakban: Ebtv.) 83. § (3) bekezdésének a)-b) pontjában foglalt felhatalmazás alapján a betegségek megelőzését és korai felismerését szolgáló szűrővizsgálatok rendjét az alábbiak szerint állapítom meg:
Általános rendelkezések
1. § E rendelet célja, hogy meghatározza az egyes életkorokban a biztosítottak által térítésmentesen igénybe vehető, az életkori sajátosságokhoz igazodó betegségek megelőzését és korai felismerését célzó szűrővizsgálatokat, továbbá a szűrővizsgálatokat végző egészségügyi szolgáltatókat és az igénybevételükkel kapcsolatos eljárás rendjét.
2. § (1) E rendelet hatálya kiterjed
a) az Ebtv. hatálya alá tartozó természetes személyekre,
b) az Ebtv. hatálya alá tartozó egészségügyi szolgáltatókra,
c) az Ebtv. rendelkezései alapján térítésmentesen igénybe vehető szűrővizsgálatokra.
(2) Nem terjed ki a rendelet hatálya a járványügyi érdekből végzett szűrővizsgálatokra, amelyekről külön jogszabály rendelkezik.
2/A. § (1) A népegészségügyi célú, célzott szűrővizsgálat az a népegészségügyi tevékenység, amely a lakosság meghatározott korcsoportjaira terjed ki és a személyes meghívás gyakorlatát alkalmazva szakmailag indokolt gyakorisággal történik.
(2) Az (1) bekezdés szerinti népegészségügyi célú, célzott szűrővizsgálatokat e rendelet 3. számú melléklete tartalmazza.
2/B. § A gyermek egészségére vonatkozó adatokat, a kötelező állapotfelmérések és szűrővizsgálatok eredményeit, a 16 éves korban végzett záró állapotvizsgálat adatait, a Védőoltások Adatlapját, valamint - az érintett (törvényes képviselője) hozzájárulása esetén - a jogosítványhoz szükséges elsősegély-nyújtási ismeretek megszerzésének tényét az Egészségügyi Könyv tartalmazza.
Életkorhoz kötött szűrővizsgálatok
3. § (1) Az életkori sajátosságokhoz igazodó, a betegségek megelőzését és korai felismerését célzó szűrővizsgálatokat az 1. és 2. számú melléklet tartalmazza. Az 1. számú mellékletben meghatározott szűrővizsgálatok eredményeit az e rendelet szerinti Egészségügyi Könyvben kell dokumentálni.
(2) Az (1) bekezdésben foglalt szűrővizsgálatok közül
a) az 1. számú melléklet tartalmazza a gyermekkori szűrővizsgálatokat,
b) a 2. számú mellékletben foglalt, felnőttkori szűrővizsgálatokat az adott korcsoportba tartozó személyek önkéntesen vehetik igénybe, illetőleg külön jogszabály a szűrővizsgálat eredményének igazolását, ennek hiányában a szűrővizsgálaton való részvételt elrendelheti.
(3) A 2009. szeptember 1-je előtt született gyermekek esetében
a) az 1. számú melléklet 5. pontja szerinti vizsgálat elvégzését az iskolaorvos a 16 éves kori záró állapotvizsgálati betétlapon (C. 3341-49/BETÉT r. sz.) rögzíti, amely tartalmazza az 1. számú melléklet 5. pontja szerinti vizsgálatok eredményét;
b) a jogosítvány megszerzéséhez szükséges elsősegélynyújtásból előírt ismeretek megszerzését tanúsító igazolás meglétének tényét - az érintett (törvényes képviselője) erre vonatkozó hozzájárulása esetén - az iskolaorvos, illetve a háziorvos, házi gyermekorvos a Gyermek-egészségügyi kiskönyvben rögzíti.
Az a)-b) pontban foglaltak a 2009. szeptember 1-je előtt kiadott Gyermek-egészségügyi kiskönyv részét képezik.
(4) Az egészségügyi szolgáltatás igénybevétele során a háziorvos és a házi gyermekorvos (a továbbiakban együtt: háziorvos) a melléklet II. fejezetében foglalt, az adott korcsoport számára ajánlott valamennyi, a szakellátás orvosa pedig a kompetenciájába tartozó szűrővizsgálatok igénybevételének lehetőségére köteles felhívni az általa ellátott biztosított, illetve törvényes képviselője (a továbbiakban együtt: biztosított) figyelmét. A háziorvos külön felhívja a biztosított figyelmét a melléklet II. fejezetének 1. pontjában foglalt szűrővizsgálat szükségességére.
(5) Amennyiben a biztosított az életkora szerint ajánlott szűrővizsgálat elvégzését kéri, azt az arra jogosult orvos az (5) bekezdésben foglalt kivétellel nem tagadhatja meg.
(6) A szűrővizsgálat elvégzése csak akkor tagadható meg, ha
a) az érintett személy egészségi állapota a vizsgálat elvégzését vagy annak eredményességét kizárja,
b) az egészségügyi szolgáltató által vezetett, vagy az e célra rendszeresített dokumentációból megállapítható, hogy a szűrővizsgálatot - e rendeletben foglaltak szerint - már elvégezték,
c) annak elvégzésére az a személy, akinél az érintett a vizsgálatot kezdeményezte nem jogosult.
(7) Az egészségügyi szolgáltató
a) az (5) bekezdés a) pontjában foglalt esetben a vizsgálat elvégzését előjegyzésbe veszi, és annak időpontját közli az érintettel,
b) az (5) bekezdés c) pontjában foglalt esetben az érintett személyt a vizsgálat elvégzésére illetékes egészségügyi szolgáltatóhoz irányítja.
4. § Az életkorhoz kötött szűrővizsgálatok közül
a) a háziorvosi szolgálat feladatkörébe tartozik minden olyan szűrővizsgálat elvégzése, amelyre e rendelet nem jelöl ki más egészségügyi szolgáltatót, valamint e rendelet 3. számú mellékletében foglalt szűrővizsgálatokban való közreműködés,
b) a lakóhely szerint illetékes területi védőnő feladatkörébe tartozik - figyelemmel a területi védőnői ellátásról szóló külön jogszabályra - az 1. számú melléklet 2. pont e)-g), 3. pont d)-h) alpontjában foglalt szűrővizsgálatok elvégzése, továbbá az iskolai védőnő feladatkörébe tartozik a 4. pont d)-i) alpontjában foglalt szűrővizsgálatok elvégzése,
c) a tankötelezettség fennállása alatt az iskola-egészségügyi szolgálat a szűrővizsgálatok elvégzésében az e rendeletben és az iskola-egészségügyi ellátásról szóló külön jogszabályban foglaltak szerint vesz részt,
d) a tankötelezettség megszűnését követően a háziorvos az 1. számú melléklet 4. pontjában foglalt szűrővizsgálatokat végzi,
e) az 1. számú melléklet 5. pontja szerinti 16 éves kori állapotvizsgálatok közül - a 4/A. § (3) bekezdésében foglalt kivétellel - az 5. pont a)-c) és g) alpontja szerinti vizsgálatok elvégzése az iskolaorvos, az 5. pont d)-f) és h) alpontja szerinti vizsgálatok elvégzése az iskolai védőnő feladata,
f) az 1. számú melléklet 1. pontja szerinti szűrővizsgálatok elvégzése - az f) alpontja kivételével - a fekvőbeteg-gyógyintézetek szülészeti-nőgyógyászati osztálya, illetve újszülött osztálya vagy az újszülöttet ellátó neonatológiai osztály (PIC) feladatkörébe tartozik. Az 1. számú melléklet 1. pont f) alpontjában felsorolt vizsgálatok esetében a laboratóriumi vizsgálatok elvégzésére a külön jogszabály szerinti egészségügyi szolgáltató jogosult (szolgáltatók jogosultak),
g) e rendelet 3. számú mellékletében foglalt szűrővizsgálatot a külön jogszabály alapján ezen feladat ellátására jogosult
ga) az 1. pont esetén a járóbeteg-ellátás keretében nőgyógyászati tevékenység végzésére jogosító működési engedéllyel rendelkező egészségügyi szolgáltató, valamint a szakmai minimumfeltételeknek megfelelő citodiagnosztikai laboratórium,
gb) a 2. a) alpont esetén a vizsgálathoz szükséges berendezést üzemeltető, a szakmai minimumfeltételeknek megfelelő szakrendelés,
gc) a 2. b) alpont esetén a klinikai laboratórium
végezheti,
h) a 2. számú melléklet 1. i), 2. d), 3. e) és 4. d) pontjában foglalt szűrővizsgálatok végzése - a háziorvos mellett - a fogászati alapellátást nyújtó fogorvos feladatai közé is tartozik,
i) a mellkas-szűrővizsgálat (tüdőszűrés) végzése a területileg illetékes tüdőszűrő állomások, valamint a területi mozgó szakorvosi szolgálat feladatkörébe tartozik.
4/A. § (1) Az 1. számú melléklet 1. pont a)-e) alpontjaiban meghatározott szűrővizsgálatokat végző fekvőbeteg-gyógyintézet köteles a hazaadást megelőzően, illetve intézeten kívüli szülés esetében a szűrővizsgálatok elvégzésekor a gyermek számára kiállítani a 2/B. § szerinti Egészségügyi Könyvet és azt átadni a törvényes képviselő részére.
(2) A területi védőnő írásban értesíti a körzetébe tartozó érintett gyermek törvényes képviselőjét a 4. § b) pontja szerinti védőnői vizsgálat esedékességéről, jelentőségéről, helyszínéről és időpontjáról, a vizsgálat elmulasztásának a gyermek egészségi állapotára vonatkozó lehetséges következményeiről. A védőnő közreműködik továbbá a 3. számú mellékletben foglalt szűrővizsgálatokon történő megjelenés szervezésében.
(3) A tanköteles, de iskolába nem járó gyermekek esetében az 1. számú melléklet 5. pontja szerinti 16 éves kori záró állapotvizsgálatokat a háziorvos (házi gyermekorvos) és a területi védőnő végzi el.
5. § (1) Amennyiben
a) a biztosított valamely betegségének kórismézése céljából végzett vizsgálat, vagy
b) külön jogszabály rendelkezése alapján e rendelet hatálya alá nem tartozó szűrővizsgálat, vagy
c) valamely munkára vagy tevékenység végzésére való alkalmasság megállapítása céljából végzett vizsgálat
a konkrét vizsgálat céljától eltérő más megbetegedés szűrésére is alkalmas, a kórismézést az adott vizsgálattal feltárható valamennyi megbetegedés tekintetében el kell végezni.
(2) Az (1) bekezdésben foglaltak teljesülését az egészségügyi szolgáltató a 8. § (1) bekezdése szerint dokumentálja, illetve az érintett személy részére az elvégzett szűrésről leletet ad.
6. § (1) A magzat egészséges fejlődésének ellenőrzését szolgáló szűrővizsgálatokat a terhesgondozásról szóló 33/1992. (XII. 23.) NM rendelet tartalmazza.
(2) A fogorvosi szűrővizsgálatok elvégzésének és igazolásának rendjét külön jogszabály tartalmazza.
Egyéni kockázati tényezőkön alapuló szűrővizsgálatok
7. § (1) A környezeti tényezőkből adódó lehetséges egészségkárosodások megelőzését szolgáló szűrővizsgálatok indokoltságát az Állami Népegészségügyi és Tisztiorvosi Szolgálat (a továbbiakban: ÁNTSZ) állapítja meg.
(2) Az ÁNTSZ megyei (fővárosi) intézete értesíti az érintett területen működő háziorvosi szolgálato(ka)t arról, hogy az (1) bekezdés szerinti rizikófaktorok közül melyek érintik az adott lakosságot.
(3) Az ÁNTSZ értesítése alapján a háziorvos felhívja az érintett lakosság figyelmét a szűrővizsgálatok igénybevételének lehetőségére és helyére.
A szűrővizsgálaton való részvétel nyilvántartása és igazolása
8. § (1) Az 1-3. számú mellékletben foglalt vizsgálatok elvégzését az egészségügyi szolgáltató a - külön jogszabály szerinti - nyilvántartásában dokumentálja, és az érintett személy (törvényes képviselője) részére a vizsgálat eredményéről leletet ad. Az 1. számú melléklet szerinti vizsgálatok eredményét az Egészségügyi Könyvben is rögzíteni kell.
(2) Az (1) bekezdésben foglaltakon túl a háziorvosi szolgálat nyilvántartást vezet
a) az általa elvégzett szűrővizsgálatok időpontjáról és eredményéről,
b) más egészségügyi szolgáltató feladatkörébe tartozó szűrővizsgálatra - ideértve a külön jogszabály szerinti szájüregi szűrővizsgálatokat is - történő beutalásról és a vizsgálat eredményéről kiállított leletről,
c) a szűrővizsgálat eredménye alapján a háziorvosi szolgálat által gondozásba vett személyekről.
(3) Amennyiben jogszabály egyes szűrővizsgálatok igazolását meghatározott formában vagy adathordozón rendeli el, az (1) bekezdésben foglaltakat e rendelkezés figyelembevételével kell teljesíteni.
(4) Az 1. számú melléklet 1. pontja szerinti szűrővizsgálatok - az f) alpont kivételével - elvégzésének meglétét a szülést végző intézmény értesítése alapján a lakóhely szerint illetékes területi védőnő a gyermek hazaadását követő 48 órán belül - szombat, vasárnap vagy munkaszüneti nap esetében az azt követő munkanapon - ellenőrzi. A hiányzó szűrővizsgálatok háziorvos (házi gyermekorvos) általi elvégzésének megszervezéséről a védőnő gondoskodik.
(5) Az elveszett, megrongálódott Egészségügyi Könyv pótlásáról az érdekelt személy (törvényes képviselője) köteles gondoskodni. Az elveszett, megrongálódott Egészségügyi Könyv adatait az erre vonatkozó nyilvántartások alapján a háziorvos, házi gyermekorvos, az iskolaorvos és a védőnő pótolja. Az Egészségügyi Könyv Védőoltási Adatlapjának pótlása a külön jogszabályban foglaltak szerint történik.
9. § Ez a rendelet 1998. január 1-jén lép hatályba.
10. § E rendelet alkalmazásában a 2009. szeptember 1-je előtt születettek tekintetében az e rendelet szerinti Egészségügyi Könyvön - a 8. § (5) bekezdésének utolsó mondata kivételével - a Gyermek-egészségügyi kiskönyvet kell érteni.
1. számú melléklet az 51/1997. (XII. 18.) NM rendelethez
Életkorhoz kötött szűrővizsgálatok
1. 0-4 napos életkorban:
a) teljes fizikális vizsgálat, különös tekintettel a fejlődési rendellenességek szűrésére,
b) testtömeg, testhossz, fejkörfogat mérése és a hazai standardok szerinti értékelése,
c) ideggyógyászati vizsgálat,
d) csípőficam szűrése,
e) érzékszervek működésének vizsgálata:
ea) hallás vizsgálata,
eb) látás vizsgálata,
f) veleszületett anyagcsere-betegségek:
fa) galactosaemia (összgalaktóz-szint és Gal-1-PUT), hypothyreosis, biotinidáz hiány,
fb) tömegspektográfiás vizsgálattal, egy vizsgálati mintából: jávorfaszörp betegség (MSUD), tyrosinaemia I, II, citrullinaemia I (argininosuccinát synthase hiány, ASS), arginosuccinic aciduria (arginosuccinát lyase hiány, ASL), homocystinuria, rövid-láncú acyl-CoA dehydrogenase hiány (SCAD), közép-láncú acyl-CoA dehydrogenase hiány (MCAD), hosszú-láncú hydroxi-acyl-CoA dehydrogenase hiány (LCHAD), nagyon hosszú-láncú acyl-CoA dehydrogenase hiány (VLCAD), Carnitin-palmytoil transferase hiány (CPT-I, II), Carnitin transzport zavara (CT), multiplex acyl-CoA dehydrogenase defectus (glutársav aciduria GA II), beta-ketothiolase (oxothiolase) hiány, glutársav aciduria I (GAI), isovaleriánsav acidaemia (IVA), metilmalonsav acidaemia (MMA), propionsav acidaemia (PA), 3-hydroxi-3-metilglutaryl-(HMG-)-CoA lyase, methylcrotonyl CoA karboxylase hiány (MCC) multiplex carboxylase hiány, phenylketonuria
újszülöttkori szűrése.
2. 1, 3 és 6 hónapos életkorban:
a) teljes fizikális vizsgálat, különös tekintettel a fejlődési rendellenességek szűrésére,
b) mozgásszervi vizsgálat, csípőficam szűrése 4 hónapos korig,
c) idegrendszer vizsgálata,
d) rejtettheréjűség vizsgálata,
e) a pszichomotoros és mentális fejlődés vizsgálata,
f) érzékszervek működésének vizsgálata (látás, kancsalság, hallás),
g) testhossz, testtömeg, fejkörfogat mérése, a fejlődés és tápláltsági állapot értékelése a hazai standardok alapján.
3. 1 éves életkorban és 6 éves életkorig évente
a) teljes fizikális vizsgálat,
b) idegrendszer vizsgálata,
c) rejtettheréjűség vizsgálata 2 éves korig, herék vizsgálata évente,
d) testmagasság, testtömeg (fejkörfogat szükség szerinti mérése), a fejlődés és tápláltsági állapot értékelése hazai standardok alapján,
e) a pszichés, motoros, mentális, szociális fejlődés és magatartásproblémák feltárása,
f) érzékszervek működésének vizsgálata a szakmai irányelveknek megfelelően és a beszédfejlődés vizsgálata,
g) mozgásszervek vizsgálata: különös tekintettel a lábstatikai problémákra és a gerinc rendellenességeire (tartáshiba, scoliosis),
h) vérnyomás mérése 3-6 éves életkor között,
i) korai fogászati szűrés és gondozás.
4. 6-18 év között kétévente:
a) teljes fizikális vizsgálat,
b) a kórelőzmény és családi anamnézis ismételt felvétele,
c) az anamnézis alapján veszélyeztetett gyerekek kiszűrése, szükség esetén szakorvosi vizsgálatra irányítása,
d) pajzsmirigy tapintásos vizsgálata 11 éves életkortól,
e) a testmagasság, testtömeg, a testi fejlettség és tápláltsági állapot hazai standardok szerinti értékelése, a nemi fejlődés értékelése,
f) pszichés, motoros, mentális, szociális fejlődés, magatartásproblémák feltárása,
g) érzékszervek működésének vizsgálata a szakmai irányelveknek megfelelően, a színlátás vizsgálata,
h) mozgásszervek vizsgálata: különös tekintettel a lábstatikai problémákra és a gerinc-rendellenességekre (tartáshiba, scoliosis, Scheuerman),
i) vérnyomásmérés,
j) fogászati szűrés és gondozás.
5. 16 éves korban (a szeptember 1-je és a következő év augusztus 31-e között 16. életévüket betöltők)
a) teljes fizikális vizsgálat,
b) a kórelőzmény és családi anamnézis ismételt felvétele, az anamnézis alapján veszélyeztetett gyerekek kiszűrése, szükség esetén szakorvosi vizsgálatra irányítása,
c) a tápláltsági állapot, a szív- és érrendszeri állapotfelmérés,
d) testmagasság, testtömeg mérése, a testi fejlettség és tápláltsági állapot hazai standardok szerinti értékelése,
e) pszichés, motoros, mentális szociális fejlődés és magatartásproblémák feltárása,
f) érzékszervek működésének vizsgálata (látás, kancsalság, hallás),
g) mozgásszervek vizsgálata, különös tekintettel a lábstatikai problémákra és a gerinc-rendellenességekre (tartáshiba, scoliosis),
h) vérnyomásmérés.
A családi anamnézis, a teljes körű fizikális vizsgálat eredményei alapján, amennyiben a szakorvos indokoltnak tartja, célzott vizsgálatok végzése szükséges.
2. számú melléklet az 51/1997. (XII. 18.) NM rendelethez
1. 21 éves korban a felnőttkori alapstátusz meghatározása
a) a családi anamnézis adatainak frissítése, különös tekintettel a szülők és a testvérek között a korai életkorban (férfiaknál 55 évnél, nőknél 65 évnél fiatalabbaknál) jelentkező szívkoszorúér-betegségre, érelmeszesedéssel kapcsolatos szélütésre, verőérszűkületre,
b) életmódbeli tényezők (táplálkozási szokások, fizikai aktivitás, dohányzás, alkoholfogyasztás) feltárása,
c) részletes fizikális vizsgálat, testsúly, haskörfogat, testmagasság, testtömegindex meghatározása, vérnyomásmérés,
d) abdominális obesitas (haskörfogat nőknél ≥ 80 cm, férfiaknál ≥ 94 cm) esetén a metabolikus szindróma más alkotóelemei (triglicerid-szint, HDL-koleszterin-szint, vérnyomásérték, éhomi vércukorszint) fennállásának a vizsgálata,
e) a 2-es típusú diabetes mellitus szempontjából nagy kockázatú személyeknél (elhízás, a diabetes mellitus családi halmozódása, a kórelőzményben gestatios diabetes) orális glükóz tolerancia teszt elvégzése (éhomi és 120 perces értékek értékelése) vagy ennek kivitelezhetetlensége esetén éhomi és postprandiális vércukorszint meghatározása,
f) a teljes kardiovaszkuláris kockázat felmérése,
g) vesebetegség szempontjából nagy kockázatú személyeknél (öröklődő vesebetegség familiáris előfordulása, hipertónia, diabetes mellitus stb. fennállása) szérum kreatininszint, a kreatinin clearance becsült értékének a meghatározása vizeletvizsgálat (tesztcsíkkal): fehérje- és haematuria meghatározása,
h) a családi kórelőzmény elemzése a 40 éves kor alatt a szülők és a testvérek között előforduló benignus és malignus szolid tumorokra, valamint hajlamosító állapotokra,
i) sztomato-onkológiai vizsgálat, különös tekintettel a parodontosisra, mint ateroszklerózisra is hajlamosító tényezőre, valamint az ajak- és szájüregi rákra hajlamosító állapotokra,
j) látásvizsgálat.
2. 21-40 év között
a) ötévente az 1. pont a)-f) alpontjaiban szereplő vizsgálatok ismétlése az 1. pont f) alpontja alapján kis kardiovaszkuláris kockázatú egyéneknél,
b) kétévente az 1. pont a)-f) alpontjaiban szereplő vizsgálatok ismétlése az 1. pont f) alpontja alapján közepes és nagy kardiovaszkuláris kockázatú egyéneknél,
c) kétévente a vesebetegség szempontjából nagy kockázatú személyeknél (hipertónia, diabetes mellitus) szérum kreatininszint meghatározása, vizeletvizsgálat (tesztcsíkkal): mindkét nemben fehérjeürítés, haematuria meghatározása,
d) kétévente sztomato-onkológiai szűrővizsgálat.
3. 40-64 éves kor között
a) ötévente az 1. pont a)-f) alpontjaiban szereplő vizsgálatok ismétlése az 1. pont f) alpontja alapján kis kardiovaszkuláris kockázatú egyéneknél,
b) kétévente az 1. pont a)-f) alpontjaiban szereplő vizsgálatok ismétlése az 1. pont f) alpontja alapján közepes és nagy kardiovaszkuláris kockázatú egyéneknél,
c) kétévente a nagy kardiovaszkuláris kockázatú személyeknél a panaszt nem okozó ateroszklerózis tüneteinek a vizsgálata (a perifériás artériák tapintása és meghallgatása), ultrahangos áramlásméréssel („mini-Doppler”) a boka-kar index meghatározása,
d) kétévente a vesebetegség szempontjából nagy kockázatú személyeknél (hipertónia, diabetes mellitus) szérum kreatininszint, a kreatinin clearance becsült értékének a meghatározása, vizeletvizsgálat (tesztcsíkkal: fehérjeürítés, haematuria meghatározása,
e) kétévente sztomato-onkológiai szűrés,
f) évente mellkas-szűrővizsgálat (tüdőszűrés).
4. 65 éves kor felett
a) az életkorral járó fokozott kardiovaszkuláris kockázat miatt kétévente az 1. pont b)-e) alpontjaiban szereplő vizsgálatok ismétlése,
b) kétévente a panaszt nem okozó ateroszklerózis tüneteinek a vizsgálata (a perifériás artériák tapintása és meghallgatása), ultrahangos áramlásméréssel („mini-Doppler”) a boka-kar index meghatározása,
c) kétévente a vesebetegség szempontjából nagy kockázatú személyeknél (hipertónia, diabetes mellitus) szérum kreatininszint, a kreatinin clearance becsült értékének a meghatározása, vizeletvizsgálat: fehérjeürítés, haematuria meghatározása,
d) kétévente sztomato-onkológiai szűrés,
e) évente az érzékszervek vizsgálata,
f) évente mellkas-szűrővizsgálat (tüdőszűrés)
3. számú melléklet az 51/1997. (XII. 18.) NM rendelethez
Népegészségügyi célú, célzott szűrővizsgálatok
1. 25 és 65 év között népegészségügyi céllal egyszeri negatív eredményű szűrővizsgálatot követően háromévenként nőgyógyászati onkológiai méhnyakszűrés, különös figyelemmel a méhnyakelváltozások sejtvizsgálatára (citológia) és kolposzkópos vizsgálatára,
2. 45 és 65 év között népegészségügyi céllal kétévenként az emlő lágyrész röntgenvizsgálatán alapuló emlőszűrés (mammográfia),
3-4.